PÁNIKBETEGSÉG -A ROHAM
A pánikbetegség is a szorongásos problémák közé tartozik. Meglehetősen gyakori zavarról van szó. Szerencsére a média is elég sokat ír róla, így a pánikban szenvedők elég gyorsan rájönnek, hogy nem szervi zavarról van szó.
Nézzünk egy tipikus pánikreakciót:
Kriszta szívdobogva állt a metró megállójában. Rettegett az utolsó rohamtól, tudta, hogy megint jönni fog. Amikor megjött a jármű, remegő lábakkal szállt fel. Bevásárlásból, nehéz szatyrokkal ment hazafelé, a délutáni tömegben. Kétségbeesetten próbált ülőhelyet szerezni, de minden hely foglalt volt. Az ajtók becsukódtak, ami megrémítette. Már nem gondolhatja meg magát, nem tud leszállni. Ettől a gondolattól menekülési kényszere felerősödött. Az ablakok is csukva voltak, és az emberi testek kipárolgása egyre súlyosabbá vált. Érezte, hogy egyre fogy a levegő a kocsiban, és egyre közelebb jár az elájuláshoz. A szíve gyorsan dobogott, és csak egyre gyorsult, szinte kiugrott a helyéről. „Mi lesz, ha nem bírja a szívem, és szívinfarktust kapok? Itt halok meg a tömegben.” – 
gondolta kétségbeesetten. A gondolattól még jobban rátört a fulladás. Mélyeket lélegzett, hogy mégis valami levegőhöz jusson. A szíve egyre gyorsabban vert, és a lábai kezdtek elgyengülni. „Mit szólnak, ha itt elájulok a tömegben?” A mellkasa mintha abroncsban lett volna, a torka összeszorult, folyt róla a víz. Csapdában érezte magát. Vad vágy ébredt benne, hogy félrelökje az embereket, kifeszítse az ajtót, és elmeneküljön, de moccanni sem volt ereje. Amikor a metró végre a következő megállóba ért kétségbeesetten törtetett kifelé. Ahogy kiért a járműből, szinte varázsütésre rendbejött, mintha elfújták volna a tüneteit. Megkönnyebbülten indult tovább.Azt a maradék öt megállót ezerszer inkább legyalogolja.
Az első pánikroham után az emberek általában szervi panaszra gyanakodnak. Első útjuk többnyire a kardiológiára vezet, ahol a kivizsgálás eredménye negatív, vagyis elvileg nincs semmi bajuk. Optimális esetben a kardiológus megállapítja a pánikreakciót, és pszichiáterhez ill. pszichoterapeutához irányítja tovább.
PÁNIKBETEGSÉG -TÜNETEK
Tehát vegyük is át, melyek is a pánikbetegség jellegzetességei:
- a pánikbetegség legjellemzőbb tünete az erős szívdobogás
- a pánikbetegség másik legjellemzőbb tünete a fulladás szubjektív érzése, melyet gyakran mély lélegzéssel próbál az érintett ellensúlyozni
- a pánikrohamot rendkívül intenzív szorongásérzet kíséri. A pánikban szenvedő emberek a leggyakrabban két dologtól félnek: vagy attól, hogy meghalnak szívinfarktusban, vagy attól, hogy elájulnak.
- a pánik általában olyan helyzetben jelentkezik, ahol nincs lehetőség a menekülésre, járműben, moziban, bevásárlóközpontban, és az érintett csapdában érzi magát. Ez gyakran erős menekülési késztetést okoz.
- a pánikreakció rohamként jelentkezik, tehát egy idő múlva magától is elmúlik. A pánikroham átlagos időtartama 20-50 perc között szokott mozogni.
Tehát a pánikbetegség fő tünetei (BNO szerint):
- heves szívdobogás, szapora szívverés
- izzadás
- remegés, reszketés
- fulladás- vagy légszomj-érzés
- fuldoklás (torokgombóc-érzés)
- mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
- hányinger vagy hasi diszkomfort
- szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés
- a realitás elvesztésének érzése, vagy olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől
- megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem
- halálfélelem
- zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés
- hidegrázás vagy kipirulás, hevülés
Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a fenti tünetek közül legalább 4 (vagy több) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri.
FÓBIA
A pánikbetegség gyakran a fóbia miatt kerül felszínre. Fóbia esetén a félelem tárgyat talál magának, és kivetül valamire. Az ebben szevedő tisztában van vele, hogy a félelme irreális, mégsem tud úrrá lenni szorongásán.
Alapvetően három csoportba lehet besorolni a fóbiákat:
- Agorafóbia: rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől
- Szociális fóbia: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban
- Speciális fóbiák: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem
Agorafóbia esetén beteg a térrel kapcsolatos szituációkban él át szorongást, gyakran pánikot. Nagyon gyakori probléma. Jelenkezhet pl. plázákban, nyílt tereken. Okozhatnak félelmet a hidak, az utak. A klausztrofóbia is ismert probléma, ilyenkor a szűk tér okoz szorongást,pánikot pl. liftben. A mozi, színház, is gyakori pánik okozó forrás. A repülőgép fóbia is sok embernél probléma, gyakran okoz pánikrohamot. A szociális fóbiások rettegnek minden nyilvános megjelenéstől, ami komoly gondokat jelenthet pl. vizsgán, értekezleteken, amikor több ember előtt kell megszólalni.
Talán a leggyakoribb a fóbiák között a közlekedési fóbia is, a közlekedési eszközöktől való félelem is, ld. Kriszta esetét. Sajnos kezelés nélkül ez az állapot egyre rosszabbodni szokott, és a legrosszabb esetben odáig romolhat, hogy az ebben szenvedő ki sem mer mozdulni otthonról, a szó szoros értelmében saját lakásának a fogjává válik. Innen már nagyon nehéz a visszaút, tehát ha ilyen tüneteket észlel magán, ne várja meg, míg ki sem tud mozdulni otthonról, forduljon szakemberhez.
Bár sokan nem gondolnák, meglehetősen gyakori az a félelem, hogy elmenve otthontól nem talál időben mellékhelységet. Attól tart, hogy bemegy a széklet vagy vizelet. Annyira erős lehet az ettől való félelem, hogy az illető nem mer sehova sem elmenni, ill. csak akkor, ha előzetesen leellemőriz minden lehetőséget.
A speciális fóbiák ritkábban fordulnak elő, és nem okoznak annyi gondot, pl. a kígyóktól való félelem és undor, amely meglehetősen gyakori, a mindennapi életben nem szokott problémát jelenteni.
A fóbiában szenvedő ember mindent megtesz, hogy elkerülje a fóbiához kapcsolódó helyzeteket. Ha mégis beszorul egy szorongáskeltő szituációba, megpróbál mielőbb kimenekülni onnan, és ha nem sikerül, gyakran pánikreakció jelenik meg.
PÁNIKBETEGSÉG - AZ OKOK
A pánik – bár úgy tűnik, derül égből villámcsapásként jelentkezik –mindig egy, már meglévő szorongásra épül rá. A pánik hátterében általábanfennálló, de megoldhatatlannak látszó konfliktusok állnak, tipikusan ilyen pl. a párkapcsolati konfliktus. A csapdahelyzet szimbolikusan jelentkezik, metrónak álcázva, de igazi ok a mögötte álló helyzet.
Nézzük Kriszta hátterét.
Kriszta zihálva ért haza. „Hát te hol kódorogtál?”- rivallt rá János, a férje. – „Meddig kell még pesztrálnom a kölyköket? Örülj, hogy eltartalak, te már úgyse kellesz senkinek, ilyen kövéren, öregen.” Kriszta fásultan hallgatta. Tényleg öregnek, kövérnek, értéktelennek érezte magát, pedig még csak 35 éves volt. A férje iránt már nem érzett semmit, legfeljebb undort, de a válás gondolata teljesen elképzelhetetlen volt. A lakáson hitel, eladhatatlan, legfeljebb albérletbe mehetne, ha volna miből fizetni. A gyerektartást jó, ha a minimálbér után kapná. Az érettségijével, 5 év gyes után, két kicsi gyerekkel képtelenség elhelyezkedni, éhen halnának. Úgy érezte, mint a buszon: csapdában van. De innen már nincs menekvés.
Pánikbetegség esetén vegye végig, mi okozhatja azt, miért érzi magát csapdában, miért érzi úgy, hogy nem tud elmenekülni. Gyakran nem is világos a mögöttes tünet, vagy a pánikbetegnek nincs lelkiereje ahhoz, hogy lépjen. Pedig az okok feltárhatóak, és még a legreménytelenebb helyzetből is van valamerre kiút.
pÁnikbetegsÉg - KiÚt
Ha pánikbetegségre gyanakszik, először minden esetben vizsgáltassa ki magát, nem szervi betegség áll-e a panaszai hátterében! Ha az negatív eredményű, akkor gondoljon lelki okokra.
A pánikbetegség gyógyítása alapvetően két módon lehetséges.
Az első a gyógyszeres kezelés. A pszichiáter antidepresszánsokat ír a pánikbetegségre. Van, akinek segít, de nem mindenkinek, és figyelni kell a mellékhatásokra. A gyógyszert évekig kell szedni. Ha a konfliktus eközben nem oldódik meg, a gyógyszer abbahagyása után a pánikbetegség kiújul.
A pánikzavar megoldásának második módja az oki megoldás: a pszichoterapeuta segít megkeresni a konfliktus okát, és az adott körülmények között az optimális megoldás megtalálásában is segítséget nyújt. A pánikbetegség mögött általában komoly szorongásos és önértékelési problémák vannak, ezeket is rendezni kell, ld. generalizált szorongás. Ezen felül kognitív viselkedésterápiával megtanulható, hogy hogyan kell viselkedni, amikor jön a pánikroham, és milyen viselkedéssel lehet megelőzni a pánikot. A fóbiás viselkedést is meg lehet tanulni kezelni. Ezen módszerek nagyon hatékonyak, és a terápia után a hatásuk tartósan megmarad.
Kapcsolat itt: Dr. Fehér Gabriella
