A STRESSZ
A stressz meglehetősen kétarcú fogalom. Egyrészt szükségünk van valamilyen mértékű stresszre ahhoz, hogy tartalmas életet éljünk. Az a jó stressz az ún. eustressz, amely megszínesíti napjainkat. Azonban ha ez fenyegető, sok, veszélyezteti életünket, azt distressznek hívjuk. Túl sok belőle megbetegedést okoz. Az emberek stressztűrő képessége nagyon különböző, ami az egyik embernek kaland, a másiknak megpróbáltatás. Jó példa erre az ejtőernyős ugrás, vagy a bungee jumping.
Az evolúció során az ember kifejlesztett egy olyan mechanizmust, amely felkészíti őt a veszélyhelyzetekre. Ekkor a szervezet felkészül a védekezésre, vagy a menekülésre.
A XXI. században a veszélyhelyzet azonban már nem azonos, mint az őskorban, és sajnos az akkor megfelelőnek tűnő reakció mára már nem alkalmas. A tigris előli menekülés más reakciókat igényel, mint a főnök előli.
A STRESSZ- És a Selye-fÉle stresszreakciÓ
A stessz lefolyását egy magyar származású kutató, Selye János vizsgálta. Ő állapította meg a stressz szakaszait (GAS=általános adaptációs szindróma).
1. szakasz: alarm reakció
Ekkor a szervezet felkészül a harcra, vagy, ha az nem lehetséges, a menekülésre (fight or flight). A stresszválasz során a következő változások zajlanak a szervezetben (Cannon féle vészreakció):
- felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz
- felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe
- megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő
- emelkedik a vércukorszint
- a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik
- kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe
- az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül
Ezek a reakciók kísértetiesen emlékeztetnek a pánikrohamra, és nem véletlenül. A pánikreakció a szervezet hibásan kiváltódott reakciója egy olyan stresszhelyzetre, amelyet nem így kellene megoldani. Viszont az evolúciónak nem volt arra ideje, hogy a jelenkori stresszfaktorokkal szemben a megfelelő reakciót mutassa, így egy hibás reakció keletkezik.
2. szakasz: alkalmazkodás, ellenállás
Amennyiben folytatódik a stresszhatás, és elhúzódik, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni. Ez rendkívül megterheli a szervezetet, és egy idő után a tartalék energiák is felhasználásra kerülnek. Egy idő után azonban kimerül a készlet, és ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz.
A magas vérnyomás állandósulhat, az állandó éberség alvászavarokat okoz. A feszültség miatt az izmok megkeményednek, fájnak, a végtagok hidegek. Zavarok keletkeznek a bélműködésben.
3. szakasz: kimerülés
A kimerülés során elfogynak a tartalékok. Amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegszik.
Állatoknál is ez történik, Selye János patkányokon kísérletezett. Azt tapasztalta, ha nem maradt abba a stressz, a kísérleti patkányoknak először tönkrement az immunrendszere, aztán elpusztultak, vagy a szívük állt le, vagy kilyukadt a gyomruk.
A stressz - És a Holmes-Rahe skÁla
Stressz nem csak az az esemény, amely nyilvánvalóan kellemetlen, hanem a pozitív események is megterhelőek lehetnek. Thomas Holmes és Richard Rahe összeállítottak egy skálát a stresszkeltő eseményekről. Minden esemény kapott egy pontszámot. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a stressz. Ellenőzheti, mennyire veszélyeztetett a stressz szempontjából: adja össze azon pontszámokat, amelyek az utolsó évben Önnel történtek:
Holmes-Rahe skála:
|
Amennyiben a kapott pontszáma 150 alatt van, még nyugodtnak, stresszmentesnek mondható az éve. Amennyiben a pontszám 150-300 pont közé esik, közepes stresszhatás alatt áll. Ha a pontszám meghaladja a 300-at, Ön rendkívül nagy stresszhatás alatt áll. Természetesen ez csak vázlatos megközelítés, fontos az esetek egyedi súlya.
A stressz - a DepresszIÓ ÉS A SZORONGÁS
A stressz először harcra sarkall bennünket, majd ahogy fogy az energiánk, egyre inkább erősödik a szorongás. Amennyiben reménytelennek tűnik küzdelem, sőt a menekülés is, eluralkodik rajtunk a depresszió.
A stessz hatására legyengül szervezetünk, szó szerint belebetegszünk a bánatba.
POSZT-TRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA - PTSD
A poszt-traumás stressz szindróma egy váratlan tragédiát, egy egyszeri, de különösen nagy stresszt jelent. Ilyen pl. amikor egy baleset, vagy bűncselekmény áldozatai vagy szemtanúi vagyunk, ilyen a szexuális zaklatás, a földrengés vagy árvíz, a háború. Ennek áldozata képtelen túllépni a történteken, az események állandóan újra meg újra lejátszódnak a fejében, ezek az ún. villanófény emlékek. A szorongás, a depresszió állandósul. Jellemző a befelé fordulás, rémálmok, érzelmi ingadozás. Terápiája a szorongásos zavarok terápiájához hasonló.
TARTÓS GYERMEKKORI STRESSZ
A gyerekkorban elszenvedett tartós stresszhatás, szorongás mélyreható változásokat okoz. Olyan mély, nem gyógyuló lelki sebet jelent, amely a felnőttkort is végigkíséri, még akkor is, ha az már gondtalan és stresszmentes. Azonban nem kell belenyugodni abba, hogy ezen már nem lehet változtatni, mert speciális terápiás eszközökkel a gyermekkori sérülések is jelentős mértékben gyógyíthatóak!
A STRESSZ CSÖKKENTÉSE
Tapasztalja ki saját magán, mely tevékenységek okozzák a legnagyobb kikapcsolódást. Keressen magának hobbit, amelyet szívesen végez. Engedélyezzen magának olyan időt, amelyet arra fordít, amerre akar. Sokaknak segít a sport, a jóga, a művészet, a társasági programok, az olvasgatás. A speciális módszrek közül az autogén tréning javasolt.
Kapcsolat itt: Dr. Fehér Gabriella
